|
|
||||||||
| Kezdőoldal | |||||||||
|
Budapest történeteBudapest történeteAz első települést a kelták alapították Budapest területén, a budai oldalon, a Gellért hegyen Krisztus születése előtt. Az ő területeiket foglalták el a rómaiak az első században, amikor határaikat a Dunáig terjesztették. Városuk - Aquincum - lassan harmincezer lakosúvá növekedett és később Pannónia tartomány székhelyévé vált. Kövezett utakat, amfiteátrumokat, bástyákat, erődöket építettek, melyek romjai ma Óbuda hírnevét öregbítik. A magyaroknak, akik a IX.-X. században telepedtek itt le, nem határvonal, hanem országuk közepe lett a Duna. Így ők először a révbe telepedtek, a síkságra, a mai pesti Belvárosba, ami akkor még egy nagy sziget volt, a folyó által körülölelve. A XIII. századi tatárjárás után felismerték, hogy a síkságon nehéz a védekezés. Így IV. Béla király parncsba adta, hogy a városokat kőfalakkal erősítsék meg, saját eljövendő városát pedig a védelmet nyújtó magaslatra, Buda hegyére telepítette. Buda kulturális szerepe Mátyás király uralkodása alatt jelentőssé vált. Az itáliai reneszánsz nagy hatással volt a városra. Az ország második egyetemét Pesten alapították 1395-ben az első könyvet pedig Budán nyomtatták 1473-ban Budai krónika címmel. A város fejlődése a XVI. században új irányt vett. A nyugatias polgárosodó, tehetős települések keleties zsibongó, fokozatosan mind elhanyagoltabbá váló “várossá” válnak. A török uralom több mint 140 évig tartott, és ez alatt az idő alatt nagyon kevés épült. Ami érték keletkezett, az a város vízkészletéhez kötődik. Így a rómaiak után a törököknek is köszönhetjük, hogy városunkban földrajzi adottságánál fogva, meghonosodott a fürdő kultúra. Még napjainkban is üzemel néhány olyan fürdő, amelyek medencecsarnokai a török hódoltság idejéből származnak. Ilyenek a Király fürdő, a Rác fürdő, és a Rudas fürdő. A Gül Baba türbe szintén ebből az időből maradt vissza ránk. Az ország törökök által el nem foglalt része a Habsburg császárság részévé vált. A XVII. század végén Buda felszabadult a török elnyomás alól és az ország központjává vált. A XVIII. századot a város történetében a lassú éledés, majd talpra állás jellemezte. A XIX. század a függetlenségért és szabadságért folyó harcok ideje volt. A Habsurgok elleni felkelés a fővárosból indult 1848-ban és kb. egy évvel később verték le. 1867-ben a Kiegyezéssel született meg az Osztrák-Magyar Monarchia, amely az ország, így Budapest fejlődését is segítette. 1873-ban Budát és Pestet a harmadik résszel, Óbudával hivatalosan is egyesítették, így lett Budapest. Közhivatalokat, sugárutakat, csatornát és közvilágítást, lovas utat, földalattit, parkokat és hidakat kapott a gyorsan épülő, szépülő város, amely a századfordulóra már Bécs vetélytársává nőtt. A dinamikusan fejlődő Pest lett az ország adminisztratív, politikai, kereskedelmi és kulturális központja, Buda vára pedig hangulatos, történelmi atmoszférájú párjává szépült. A Második Világháború legalább annyit pusztított, mint a török uralom. A háborút követően 1990 májusáig, az első demokratikusan választott magyar kormány felállásáig az ország a kommunista világrendszer áldozata lett. A rendszerváltoztatás mára elért eredményei, a demokrácia és piacgazdaság kialakulása és fejlődése sokszor elfeledtetik a közelmúlt diktatúráját. |
